A szupervízió módszerének széles körű alkalmazása a gyakorlatban, az élet különböző területein belül szükségessé tette, hogy megfogalmazzuk azokat az etikai alapelveket és szabályokat, amelyek egyaránt kötelező érvénnyel vonatkoznak minden egyesületi tagra, illetve ajánlásként mindazokra, akik szupervizorként a szupervízió módszerével dolgoznak.
Az etikai kódex célja, hogy megfogalmazza a szupervizorok szakmai tevékenységének gyakorlásával kapcsolatos jogaik és kötelességeik rendszerét – a szupervizandok és szupervizorok emberi méltóságának védelme, ill. az etikai szabályozás biztosítása érdekében.
Ugyanakkor a szakmai-etikai előírások mellett támaszkodik a szupervizorok saját személyes etikai és morális érzékére, amely segíti szakmai tevékenysége során az esetleges problémás helyzetek megoldásában, szakmai döntéshozatalban.
Az Etikai Kódexben megfogalmazott értékrend messzemenően az Egyesület képzési rendjében megfogalmazottakon alapul.
Általános etikai alapelvként kijelentjük, hogy minden emberben benne rejlenek azok a kreatív képességek, melyek a másokkal való kapcsolatban juthatnak érvényre.
Ezért nem teszünk különbséget ember és ember között származása, vallása, nemzeti hovatartozása, kora és neme, társadalmi rangja, politikai meggyőződése vagy szexuális irányultsága tekintetében, ezeket figyelembe véve tiszteletben tartjuk személyiségi jogait és emberi méltóságát.
Az Etikai Kódex nyilvános, az Egyesület honlapján, illetve kérésre bárki számára hozzáférhető.
Ha egy szupervizand úgy véli, hogy a szakmai etikai szabályokat megszegték, kérheti panaszának a kivizsgálását.
Amennyiben kollégák egymás közt vélnek felfedezni etikai vétséget, tisztázzák ezt egymás közt, ha ez nem vezet eredményre, az Etikai Bizottsághoz kell fordulni.
Szupervíziós folyamat létrejöhet nyilvános meghirdetés útján is. A szupervizor (ok) nak mindenkor pontos információt kell adni a szupervíziós folyamat céljáról és időtartamáról.
Mindenek előtt a valóságnak megfelelően kell bemutatniuk saját magukat, közölni kell elért fokozatukat, képzési szintjüket, és minden egyéb olyan körülményt, amely az érdeklődőket a szupervíziós folyamatba való jelentkezésben befolyásolhatja.
A meghirdetés során kerülni kell a félrevezető, vagy félreértelmezhető megfogalmazásokat, amelyekkel befolyásolni lehet a jelentkezők döntését.
A szupervíziós folyamat első ülésén, a szupervizorok tájékoztatják a leendő szupervíziós folyamattagokat arról, hogy a szupervíziós folyamat mit foglal magában, hogy a jelentkezők szabadon dönthessenek részvételükről. Bármely szupervíziós folyamattag részvétele szabad elhatározásán és a szupervizor szakmai döntésén alapul.
A jelentkezőket megfelelően tájékoztatják a szupervíziós folyamat céljáról és a módszerről, amivel ezt a célt el kívánják érni.
A szupervizorok a részvevőkkel együtt, a szupervíziós folyamat indulásánál, az első ülés alkalmával világossá teszik a szupervíziós folyamat tanulási célját.
A szupervizorok vagy a megbízók biztosítják a munkához való biztonságos helyet, gondoskodnak a biztonságos környezetről (mind fizikai, mind lélektani szempontból).
A szupervíziós folyamatfoglalkozás időtartama alatt a szupervizorok mindent megtesznek a tagok testi, lelki épségének megóvása érdekében.
A szupervizorok a leendő szupervíziós folyamattagokkal a szupervíziós folyamat első ülésén megállapodást (szóbeli vagy írásbeli szerződést) kötnek. A szupervíziós folyamatmunka kezdet előtt a megbízóval is szerződést kötnek.
A szupervizorok nem fizetnek jutalékot, díjat vagy nem nyújtanak más előnyt azért, hogy hozzájuk irányítsanak valakit.
A szupervizorok a szupervíziós folyamattagtól nyert információt nem használják fel személyes haszonszerzésre.
A részvételi díjak (óradíj és terembér) megállapításánál a szupervizorok az egyesület által minden évben az inflációt követően változó ajánlott óradíjat fogadják el iránymutatónak, amelytől a nyújtott szolgáltatás arányában, illetve a szupervíziós folyamattagok fizetőképességét figyelembe véve némileg eltérhetnek.
A szerződésmódosítás a szupervíziós folyamat megkezdése után csak közös megállapodás alapján történhet.
Ha a szupervizorok a szupervíziós folyamat szervezésekor, illetve a szupervíziós folyamatmunka folyamán nem tudják segíteni a szupervíziós folyamattagot, akkor szükség eseténmás szakemberhez küldik tovább.
Amennyiben a szupervíziós folyamatmunka folyamán a szupervizor (ok) számára nyilvánvalóvá válik a személyes érintettség akár a szupervíziós folyamattal, akár egy taggal kapcsolatban, akkor szupervíziós segítséget keresnek.
A szupervizorok szakmailag megfelelő módon zárják le kapcsolataikat a szupervíziós folyamattagokkal.
A szupervizor szakmai felelőssége a szupervíziós folyamattagért mindaddig fennáll, amíg a közös munka be nem fejeződik. Ez ugyanúgy vonatkozik a rövid ideig működő szupervíziós folyamatok vezetőire is (pl. workshop-ot vezetők) és a szupervíziós folyamattagoknak szükség szerint megfelelő lezárást és visszatekintést kell nyújtaniuk, szükség esetén más szakemberhez való irányítással.
A szupervizorok törekednek arra, hogy szupervíziós folyamataikat lehetőség szerint a legjobb képességeik szerint vezessék.
A szupervíziós folyamattag által adott személyes információ titoktartást igényel, hacsak a szupervíziós folyamattag bele nem egyezik annak közlésébe.
A titoktartás kötelező erővel bír mind a szupervizor/ok/ra, mind a szupervíziós folyamatban résztvevő összes személyre, a szupervíziós folyamatmunka befejezése után is.
A szupervizor tisztázza a szupervíziós folyamattagok számára a titoktartás fogalmát és annak határait.
Ha a szupervizor a szupervízió témáját írás vagy kutatás céljára használja, azt olyan módon teszi közzé, amely biztonságosan megőrzi a szupervíziós folyamattag vagy más érintett személyek anonimitását.
A szupervíziós folyamattaggal kapcsolatban mástól kapott közlésekkel kapcsolatban a szupervizort szintén a titoktartás szabályai kötelezik.
A beindult szupervíziós folyamat alatt a szupervizor/ok mindvégig figyelemmel kísérik a szupervíziós folyamat egészének és külön-külön a szupervíziós folyamattagok egyéni fejlődését.
Az egyéni odafigyelés magában foglalhatja szükség esetén a spontán segítségnyújtást, kimaradás, hiányzás esetén az érdeklődést annak okairól.
Amennyiben a szupervíziós folyamat és a szupervíziós folyamattagok elérték a szerződésben megfogalmazott céljukat, a szupervizorok a szupervíziós folyamat szakmailag megfelelő módon történő lezárásán dolgoznak.
A vezetők felelőssége a szupervíziós folyamatért és a szupervíziós folyamattagokért kiterjed a szupervíziós folyamat lezárásáig, vagy a szupervíziós folyamattag/ok más szakemberhez történő tovább irányításáig.
A szupervizoroknak kutatás, vagy publikáció esetén a szupervíziós folyamattagok beleegyezését kell kérniük. Világossá kell tenni a szupervíziós folyamattagok számára, hogy a kutatás milyen célt szolgál.
A szupervizorok (a képzésben részt vevők, szupervizor-jelöltek), ha a szupervíziós folyamat-anyagot szupervízió, publikáció, vagy kutatás céljára használják (beleértve a diplomamunkát is), azt oly módon tehetik közzé, mely biztonságosan megőrzi a szupervíziós folyamattagok anonimitását.
Videofelvétel, vagy egyéb hang-és látványrögzítés a szupervíziós folyamatüléseken csak minden szupervíziós folyamattag írásos beleegyezése esetén készülhet.
A kutató szupervizoroknak kötelességük a tárgyhoz tartozó törvények, ill. a humán kutatással kapcsolatos jogszabályok és szabályozók ismerete és betartása.
Az egyesületi tagok nyitottak a szupervíziós folyamattagok, a képzésben résztvevők, a közösségek és a közvélemény felé. Igyekeznek fellépni a szupervízióval összefüggő szakmai hozzá nem értés és a szupervizorokkal kapcsolatos esetleges lejáratással szemben.
Az egyesületi tagok törekednek a lojális és kollegiális szakmai együttműködésre saját vagy más szakterület szakembereivel.
A szupervizorok érdekeltek a szupervíziót érintő törvények, vagy azok hiányának a társadalom részére történő ismertetésében.
A szupervizorok a titoktartás kötelezettsége mellett megosztják szakmai tapasztalataikat, kiképzési technikáikat, módszertani kutatásaikat és a szakmai fejlődés minden más aspektusát, amely a szupervízió módszernek, a szupervizorok kiképzésének és másoknak előnyére válik.
Amennyiben olyan személy keresi meg szupervizort, aki már terápiában van, világossá kell tenni számára, hogy a jelenlegi terapeutájával meg kell beszélniük, és tisztázniuk kell a helyzetet.
Ha a gyakorló szupervizor kilép az Egyesületből, akkor a társulást illető változtatásról tájékoztatja a szupervíziós folyamat tagjait.
Azok a szupervizorok, akik szupervíziót végeznek, vagy formális képzésben résztvevőkkel, illetve más szakmabeliekkel foglalkoznak, igyekeznek ezen személyek szakmai fejlődését segíteni, őket bátorítani.
A szupervizorok felelőssége, hogy meghatározzák a szupervíziós kapcsolatot, tisztázzák a szupervíziós szerep és kapcsolat határait.
Az Etikai Kódex érvényessége kiterjed minden egyesületi tagsággal rendelkező szupervizorra.
Tekintettel arra, hogy a szupervizorok különböző alapvégzettséggel szereznek jártasságot a szupervízió módszerében, így mindenkire a szakmájuk szerinti – pl. pszichológusok, pszichoterapeuták, orvosok, pedagógusok, szervezetfejlesztők, stb. – Etikai Kódexek is érvényesek.
A Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága Etikai Kódexét elfogadása után a társaság titkára tartja nyilván.