Szerző: Bors Anikó, Oviszülő
Biztos vagyok abban, mindenki arra törekszik, hogy boldog, békés családi közösségben élhessen. Igaz, nem mindenkinek sikerül, ezért a következőkben foglalkozzunk azzal, mi is kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon?
A család, a szeretetteljes légkör megvalósításának helyszíne.
Alapvetően azért van szükség erre, mivel a családi légkör milyensége egész életre nyomot hagy a gyermekben, a jó, és a rossz is egyaránt, és ezt nem győzzük eleget hangsúlyozni.
A gyermekek nevelése alapvető szülői feladat, amely nem korlátozódhat csak a család anyagi alapjainak, életfeltételeinek megteremtésére.
A szülők felelősek a gyermek testi-lelki neveléséért, fejlődéséért, harmonikus személyiségének kialakulásáért. Nekik kell továbbítani az erkölcsi értékeket gyermekeik számára. És nemcsak szóval, hanem mindenekelőtt saját példájukkal, “mintaként” kell szerepelniük gyermekeik előtt.
A gyermekek és szülők kapcsolatát éppúgy, mint minden fontos emberi kapcsolatot, erkölcsi, jogi és viselkedési normák szabályozzák.
A gyermek tisztelete éppúgy erkölcsi szabály, mint minden ember tisztelete. A szülő akkor tiszteli gyermekét, ha képességeit, adottságait és a gyermek érdekeit figyelembe véve követel tőle, irányítja, és ha szükség van rá segít.
A gyermek megbecsülése pedig azt jelenti, hogy a szülő megfelelően (igazságosan, a körülmények és a lehetőségek figyelembevételével) értékeli gyermeke magatartását, teljesítményét. Bízik benne és őszinte hozzá.
A gyermek tisztelettel, szeretettel és engedelmességgel tartozik szüleinek. Ennek az általános erkölcsi törvénynek a megvalósulását koronként és kultúránként változó szokások, viselkedési normák szabályozzák.
A szülők tisztelete a rájuk való figyelésben, tanácsaik meghallgatásában, hibáinak, gyengeségeinek elnézésében és nem megítélésében nyilvánul meg.
Az önmagát kereső serdülő kritikussá válik mindenkivel és különösen szüleivel. Észreveszi az eddig nem látott hibákat, emberi gyengeségeket.
A szülők iránti szeretet, érzelmekben nyilvánul meg.
A gyerekek többsége ösztönösen szeretetet érez az őt ellátó, gondozó szülő iránt, még felnőtt korában is.
A jól működő család felerősíti a környezet pozitív, fejlesztő tendenciáit, és csökkenti a károsítókat. A diszfunkcionális (viszályokkal teli) család viszont éppen ellenkezőleg hat: a negatív hatásokat erősíti fel, gyengítve a kedvezőbbek hatékonyságát.
A gyermek személyiségének formálódása és erkölcsi magatartása így válik sorsformáló erővé.
Nagyon sok, gyermekneveléssel foglalkozó könyv hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy a gyermekek érezzék ezt a szeretetet. Ők mindent ennek a megfelelésnek, ennek a szeretetnek az elérése érdekében tesznek. A szülőknek ezért tudniuk kell, hogy a szeretet, az igazi, őszinte érzelem a legfontosabb gyermekük nevelésében.
Olvasd el ezt a verset! Ugye nem szeretnéd, hogy gyermeked ilyen gondolatokkal fejében élje életét?
Akkor tudatosan tegyen ez ellen, mégpedig úgy, hogy próbálja szem előtt tartani, és később pedig követni az iménti írásban megfogalmazottakat.
Ranschburg Jenő: Mágia
Emlékszem rá, egyszer megvert apu,
mert rossz voltam. Sarokba állított.
Sírtam, s gyűlöltem őt nagyon,
mert közben ásított.
A könnyeimmel köröket rajzoltam fel a falra,
s titkos jelt a körökre,
ne verjen meg többé soha,
és tűnjön el örökre!
Most nincs velünk. Elment
nagyon sok napja már,
s az oviban utálom azt, akit
este az apja vár.
Anyu azt mondja, itt hagyott,
de eljön majd, ha véget ér a per.
Csak én tudom, miattam nem jöhet,
hisz én tüntettem el!
júl 01
Szerző Bors Anikó in oviszülő